A múmiák betegségei elkerülhetők?
1998. októberében alkalmam volt a Weimar Intézetet (California, USA) meglátogatni. Részletes beszámoló helyett jelenleg csak a dr. Milton Crane kutatóorvostól - akit az elmúlt évi Egészség Expo-kon megismerhetett a magyar közönség is - hallottak egy részét szeretném az Olvasóval megismertetni. Dr. Crane a Szentírásból idézte Mózes II. könyve 15. fejezetének 26. versét, amit az Egyiptomból kivonuló zsidóknak mondott Isten: "Ha a te Uradnak Istenednek szavára hűségesen hallgatsz, és azt cselekszed, ami kedves az õ szemei előtt és figyelmezel az õ parancsolataira és megtartod minden rendelését: egyet sem bocsátok reád ama betegségek közül, amelyeket Egyiptomra bocsátottam, mert én vagyok az Úr, a te gyógyítód."
Dr. Cranet érdekelte: milyen betegségekkel küszködtek a régi egyiptomiak. A múmiák vizsgálata részben megadta a választ kérdésére. A leggyakoribb betegségek, melyek előfordultak közöttük azonosak a mai "modern" embert sújtókkal: izületi gyulladás, köszvény, csontritkulás - a mozgásszerveknél, valamint a szív- érrendszeri betegségek következményei és számos daganatos megbetegedés. Ezek a betegségek a régi időkben és ma is életmódbetegségként kezelhetők. És ez egy jó hír. Hiszen ha a helytelen életmód elősegíti kialakulásukat, akkor a helyes életmód a megelőzés lehetőségét adja.
Jelen tanulmányunkban a csontritkulással foglalkozunk kiemelten az előbb felsoroltak közül. A csontritkulás - osteoporosis - gyakorlatilag csonttömeg megkevesbedéssel járó betegség, melyben a csont szerves és ásványi-anyag tartalma egyaránt csökken. A betegségnek legalább 20-25 hajlamosító tényezője ismert hazánkban is mint például a családi hajlam, a táplálkozás, a mozgáshiány, alkoholfogyasztás, dohányzás, bizonyos hormonbetegségek illetve állapotok és gyógyszer-mellékhatásként is előfordulhat. Nőknél a változó korral együtt járó hormoneltérések is fokozzák a betegség kialakulásának lehetőségét.
A külföldi szakirodalom általában elmélyültebben foglalkozik ennél a betegségnél is az életmód és az étrend szerepével. Nézzük meg, hogy angol nyelvterületen még milyen rizikótényezőket említenek meg. Hangsúlyozzák fentieken túl a magas fehérjetartalmú állati eredetű ételek, a cukor- és sófogyasztás valamint a koffein és foszfát tartalmú italok fogyasztásának veszélyét is. Ha amerikai tanulmányt olvasunk, elképzelhetetlen, hogy ne említené meg a betegség gazdasági kihatásait. Az USA-ban az osteoporosis és következményeinek kezelése, ellátása (fájdalom, csonttörés és ezek további következménye) évente 3,8 milliárd dollárt emészt fel. (1997-es adat)A csontritkulás lappangva, fokozatosan kezdődik és fokozódó fájdalmakkal jár: a mellkas, a bordák és a gerinc táján. Törések és a csigolyák esetében összeroppanások következhetnek be, melyek még hevesebb fájdalmat okoznak. Emiatt a páciens ágyhoz kötötté válik, ami viszont a mozgáshiány miatt tovább fokozza a tüneteket és panaszokat: kialakul egy rossz - ördögi - kör.
Egy 1981. óta ismert tényt emelnék ki, mint a széles közvélemény előtt szinte teljesen elhallgatottat, a csontritkulás kialakulásának okai közül. Napi 48 gramm fehérjebevitel mellett 20 milligramm kálcium képes beépülni a csontokba. Napi 95 gramm fehérjebevitel mellett 30 milligramm kálciumot veszít az emberi szervezet. Abban az esetben, ha az étrend még gazdagabb fehérjében és eléri a 142 gramm/napot, a kálciumvesztés már napi 70 milligrammos.
Ezen vizsgálat is megerősíti, hogy a kálcium bevitele még nem minden. Hiába a jelentős bevitel, ha az nem épül be. Sőt, mint látjuk, ha magas a fehérjebevitel - és ilyen magas fehérjebevitel csak állati termékkel valósítható meg - nem csak a bevitt kálcium megy veszendőbe, hanem ezen felül is veszíthet a szervezet a saját csontjaiból. Természetesen létezhetnek olyan állapotok is, amikor a kálcium felszívódása nehezített.
A tapasztalat és a kutatás szerint is bölcs dolog, ha kálcium szükségletünket túlnyomórészt növényi eredetű táplálékkal biztosítjuk. A The Journal of Clinical Nutrition idevágó közleménye megerősíti, hogy a húst fogyasztó nők csonttömeg vesztése bizonyítottan nagyobb, mint a vegetáriánus kortársaiké. Külön probléma a szénsavas, "üdítőnek" nevezett italok - különösen, ha koffeint is tartalmaznak - kálcium ürítő hatása, és ez kifejezetten a fiatal korosztályokat sújtja. Ha hozzá vesszük a fokozott cukorbevitelt, fehérjefogyasztást, dohányzást és a ma már mind jellemzőbb mozgáshiányos állapotot, akkor láthatjuk, hogy várható lesz a csontritkulás megjelenésének mind gyakoribb előfordulása a fiatalabb életévekben.
Mit tehetünk ennek megelőzésére? Először is az életmód és az étrend változtatása a lehetőség minden korosztály számára. Kellő és rendszeres mozgás (például gyaloglás) friss levegőn, mértékletes napozással az első lépcső. Szomjúságunkat vízzel oltsuk és kerüljük a cukrozott, szénsavas italok fogyasztását. Kálcium szükségletünket változatos növényi eredetű táplálékokkal biztosítsuk, és kerüljük a magas fehérjetartalmú állati eredetűeket.
Néhány gazdag kálcium tartalmú ételt hadd említünk meg: teljesőrlésű gabonák, búzacsíra, zab, szezám mag, gesztenye, mogyoró, petrezselyem zöldje, pitypang (gyermeklácfű) levele, általában a sötétzöld növényi levelek, kelkáposzta, fodros kel és végül a hagyma, fokhagyma, szójabab és a tofu. Biztos vagyok benne, hogy ebből a széles választékból mindenki megtalálja az ízlésének, emésztésének valót.
Van egy lényeges és kevéssé ismert pont még a kálcium anyagcserével kapcsolatban. Nevezetesen a kálcium legjobb felszívódása éjszaka, alvás közben van. Így javasolható, hogy könnyű vacsoránk összeállításánál gondoljunk a kálciumra is. (Zárójelben jegyezném meg, hogy az emésztésnek nevezett folyamatnak kell befejeződnie a lefekvés idejére, beleinkből a felszívódás zavartalanul folytatódik.)A kálcium anyagcsere igényli cink, mangán, kén, magnézium, króm, B vitaminok, A,C,D,E vitaminok és aminosavak jelenlétét is. A változatos növényi étrend mindezeket biztosítja számunkra.
Érdekességként megemlítem még a Journal of the American Medical Associationból, hogy felmérések szerint a nyugtatókat szedők körében nagyobb a csontritkulásban szenvedők száma.
Súlyos esetekben, bizonyos, leginkább hormoneredetű betegségekben természetesen a kezdeti időszakban szükség lehet átmeneti gyógyszeres kezelésre is. Ilyenkor forduljunk lelkiismeretes szakemberekhez. Különösen nőknél nagyon hatásos hormonterápiák alkalmazhatók. Azonban nem lehet szó nélkül elmenni amellett a tény mellett, hogy esetükben jelentősen megnő a mellrák kockázata. Tehát ha ilyen kezelésre szorulna valaki, szoros nőgyógyászati kontroll szükséges. Ez is mutatja, hogy a legjobb a csontritkulás vonatkozásában is a megelőzés.
De térjünk vissza a bevezető gondolathoz! Teremtőnk az Édenkertben a vegetáriánus étrendet adta számunkra. (Mózes I. könyve, 1.29. vers) Az ótestamentumi idők választott népének az egyiptomi kivonulás után a mannát adta eledelül. Amikor visszakívánkoztak Egyiptom húsos fazekaihoz, betegséggel és halállal végződő húsos táplálékhoz jutottak. A pusztai vándorlás 40 éve alatt a vegetáriánus étrenden a 105 Zsoltár 37. verse szerint: "nemzetségeikben nem volt beteges". A tanulmányozott betegség szempontjából kiemelném még Nehémiás könyve 9. fejezet 21. versből, hogy a vándorlás alatt "negyven esztendeig… lábaik meg nem dagadának." (idézi: V. Mózes 8:4-bõl) Isten tehát megtartotta ígéretét és megóvta őket a szomszéd népek betegségeitől.
A témát tanulmányozva jutottam el bölcs Salamon könyvéhez a Példabeszédekhez. Itt a 17. fejezet 22. versében az alábbiolvasható: "… a szomorúság pedig megszáraztja a csontokat is." Mondhatnánk: nincs új a nap alatt. A tudomány ezt is igazolta már: a depressziós hajlam együtt járhat a fokozott csontritkulással. De ez már egy külön téma.
A címben felvetett kérdésre igenlő a válaszunk. A Szentírásnak a testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsai a tapasztalat és a tudomány által korunkban ismételt megerősítést nyertek. Ha ma hallgatunk Teremtőnkre, ma is megóvhat bennünket "Egyiptom" betegségeitől és ezt szívből kívánom is mindannyiunknak.
(A tanulmány elkészítésénél felhasználtam dr. Neil Nedley Proof Positive, 1998. (Magyarul: Döntő bizonyíték) című könyve idevágó fejezetét, valamint dr. J.F.Balch Nutritional Healing, 1997. című könyvét és Bálint Gyakorlati reumatológia Springer Hungarica 1992. szakkönyvét)
dr.
Makkos Gyula
családorvos
prevenciós
szakértő